A román nemzet története magyar nyelven érettségizőknek

Tanulj történelmet úgy, hogy közben érted is...

Ștefan cel Mare

Uralkodásának kezdete

Ștefan cel Mare (kb. 1433 – 1504) az egyik leghíresebb moldvai uralkodó volt. II. Bogdan fiaként majdnem ötven évig  - 1457 – 1504 – uralkodott. Még életében nagy hírnévre tett szert népe körében, hiszen uralkodása egész idejében az ország függetlenségének megtartásáért küzdött. Kimagasló politikai-, diplomáciai- és stratégiai tevékenysége, illetve a kultúra terjesztését célzó intézkedései miatt kora Európájának néhány jelentős képviselője is felfigyelt rá. IV. Sixtus pápa „Athleta Christi”-nek, vagyis Krisztus Bajnokának nevezte, halála után pedig a román folklór a legendás hősök rangjára emelte.

Édesapja, Bogdan meggyilkolása után Ștefan cel Mare Vlad Țepeș havasalföldi uralkodó segítségével hazatér, és 1457. április 14.-én, a Doljești-i csatában döntő vereséget mér a trónbitorló Petru Aronra. Ezt követően a székváros, Suceava mellett található Direptate mezőre népgyűlést hív össze, ahol a megjelentek, Teoctist mitropolita, a bojárság, a kereskedők képviselői, a katonaság és az egész ország törvényes uralkodójuknak fogadják el és beiktatják ősei uralkodói székébe.

 

Moldova helyzete a korszakban

Ștefan idejében Moldova a Keleti Kárpátok és a Dnyeszter közötti teljes területet magába foglalta. Ennek a területnek a védelmét elsősorban a „népi” hadsereg látta el. Az uralkodó hívására a szabad parasztok kötelezően hadba vonultak, a nemesek hasonlóképpen. A nemesek csapatai elsősorban a birtokaikon szolgáló jobbágyokból álltak. A legkönnyebben és leggyorsabban felállítható csapatoknak a kereskedőkből álló egységek bizonyultak. Ebben a seregben nagyon kevés zsoldos katona harcolt. Szükség esetén tehát az egész lakosságot mozgósítani lehetett. Szintén védelmi célzattal épültek Moldova megerősített várai. A legfontosabbak ezek közül Fehérvár (Cetatea Albă a Dnyeszter mentén), Hotin, Tighina, Suceava Északon, Neamț a Kárpátok tövében és Roman a Szeret folyó mellett.

Maga az ország meglehetősen gazdag volt. Gazdagságát leginkább a rajta átvezető kereskedelmi utaknak köszönhette. Lemberg irányából sok kereskedő tartott a Fekete-tenger felé, onnan pedig tovább Keletnek. Ők többnyire ugyanezen az úton tértek vissza, Moldova kincstára pedig a kereskedők által befizetett vámoknak köszönhetően szépen gyarapodott. Ez a kereskedelmi útvonal tette lehetővé pénzügyileg Ștefan számára a majdnem ötven évig tartó harcot.

Ez azért is fontos, mert Moldova szinte csak önmagára számíthatott. Politikailag nagyon kényes helyzetben volt az ország, hiszen két olyan szomszédja is volt, mely hatalmasabb volt nála: a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság. Ezekre a hatalmakra Moldova nem igazán számíthatott, hiszen mindkettőnek az volt a célja, hogy Moldovára kiterjessze saját befolyását. A legnagyobb veszélyt azonban az Oszmán Birodalom jelentette, amely erősen terjeszkedő politikát folytatott. Miután 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, II. Mehmed szultán vezetésével tovább terjeszkedett Európa szíve felé.

 

Uralkodása

 Petru Aron Ștefan haragja elől lengyel területre menekül, de az új uralkodó ott is utoléri. Ezt követően a moldovai uralkodó és Kázmér lengyel király között egyezség születik, Hotin vára pedig lengyel kézre kerül, ami kiváltja a magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás haragját. A magyar seregek betörnek Moldovába, azonban a Baia-nál vívott döntő ütközetben súlyos vereséget szenvednek. Maga Hunyadi Mátyás is megsebesül, három nyílvessző és egy lándzsa is eltalálja. A visszavonuló magyar sereget a moldovaiak még Erdély területén is üldözik. Így sikerül az ország nyugati határain a béke és a csend biztosítása.

Ștefan tisztában van azzal, hogy az Oszmán Birodalom expanziója miatt rövidesen akár katonai konfliktusra is sor kerülhet. Ezért szövetséget keres az elkövetkezendő harcra. Havasalföld, a szomszéd állam, kitűnő lenne erre a célra, de az ott uralkodó Radu cel Frumos a törökök vazallusa, rá tehát nem lehet számítani. Ezért Ștefan úgy dönt, hogy megbuktatja a havasalföldi uralkodót és egy hűséges emberére cseréli. Ezért 1470-ben megkezdi a hadműveleteket, és felégeti Brăila várát. Erre a törökök rászabadítják a tatárokat Moldovára, Ștefan pedig kénytelen kivonulni Havasalföldről és megmérkőzni az új ellenséggel. A Dnyeszter mentén található Lipnic-nél súlyos vereséget mér a tatárokra. Ezt követően még néhány katonai és diplomáciai akcióra kerül sor a havasalföldi uralkodó ellen. Végül Radu cel Frumos feladja, és török földre menekül, a felszabadult uralkodói székbe pedig Ștefan cel Mare Laiotă Basarab-ot ülteti.

II. Mehmed szultán természetesen nem hagyta szó nélkül Ștefan beavatkozását a havasalföldi ügyekbe. 1474 telén Szolimán pasát küldi Moldova ellen. A felvonuló török hadsereg létszáma megközelítőleg 120.000 fő, célja pedig Ștefan megbuktatása és a moldovai haderő teljes megsemmisítése. Ștefan Vaslui elé hívja össze seregét, majd 1475. Január 10.-én, a hajnali órákban váratlanul támadásba lendül. A körülmények a románoknak kedveznek: a váratlan támadás miatt a törökök megzavarodnak, köd van, a terület mocsaras, az ellenfél nem ismeri kellőképpen a terepet. Így Ștefan sikerrel zárja a napot, a török sereg felbomlik és menekülőre fogja. A törökök kiűzése után Ștefan latin nyelvű levelet ír Európa minden fejedelmének, amelyben beszámol sikeréről és sürgős segítséget kér mindenkitől. Megfogalmazza egy európai szintű összefogás igényét a török terjeszkedéssel szemben. Segítséget azonban sehonnan sem kap, mindössze a pápa és a velenceiek gratulációi érkeznek Moldovába.

1476-ban a törökök újra támadásba lendülnek, a hadsereg irányítását maga a szultán veszi kezébe. Teljes megsemmisítésre készülnek: a török erők a Szeret mentén vonulnak fel, a Dnyeszter irányából pedig a tatárok érkeznek. 1476. Július 26.-án a törökök a Războieni-i csatában megsemmisítik a moldovai haderőt, majd megostromolják Suceava, Neamț és Hotin várait, de nem sikerül elfoglalniuk egyiket sem. Közben Ștefan új sereget állít fel, a magyarok és a lengyelek pedig segítséget küldenek. Mivel a hadjárat a tervezettnél hosszabbra nyúlik, a török táborban élelemhiány lép fel, járvány tör ki, nő az elégedetlenség. Ezért II. Mehmed a kivonulás mellett dönt. A törökök támadása hatalmas pusztítással járt, de ennek ellenére úgy kellett elhagyniuk az országot, hogy céljaikat nem érték el.

1484-ben az új szultán, II. Bajazid váratlanul támadásba lendül, és elfoglalja Chilia és Cetatea Albă várait. Ezzel komoly veszteséget okoz Moldovának, hiszen lezárja az ország kijáratát a Fekete-tengerre. Ebből a szorult helyzetből Ștefan úgy próbál szabadulni, hogy a Lengyel Királysághoz fordul segítségért. Kázmér király azonban semmit nem ad ingyen: arra kötelezi Ștefant, hogy a segítségért cserébe tegyen hűségesküt és legyen a lengyel király vazallusa. Ștefan belemegy ebbe a megalázó kitételbe is, azonban semmilyen segítséget nem kap a lengyelektől, és később a magyaroktól sem. Ezért 1503-ban egyezményt köt Bajaziddal: Moldova független maradhat, de a Török Birodalom adófizetőjévé válik.

Eközben még egy moldovai-lengyel háborúra is sor kerül: 1497-ben János Albert, az új lengyel király megtámadja az országot, azonban a Cozmin Erdejénél (Codrul Cozminului) vívott csatában Ștefan megsemmisítő vereséget mér a lengyelekre. 1498-ban pedig büntetőhadjáratot szervez a lengyelek ellen, és a nyár folyamán, sikert sikerre halmozva a főváros, Krakkó közelébe érkezik. Végül 1499-ben a lengyelek és a románok békét kötnek és hivatalosan is semmissé nyilvánítják Ștefan egykoron Kázmérnak tett hűségesküjét.

Uralkodásának utolsó évei a béke jegyében zajlanak. 47 évig tartó uralkodása alatt (szokatlanul hosszú idő ebben a korban) Ștefan nem csak a háborúkkal, hanem az ország felvirágoztatásával is foglalkozott. Összesen 44 templomot és kolostort alapított – minden megvívott csata után egyet. Harcaival és politikájával sikerült elérnie azt, hogy a sokkal erősebb államok is egyenrangú partnerként kezelték Moldovát. Uralkodásának idejét az ország fokozatos felvirágzása, fejlődése jellemzi. Moldova egyetlen gyengéjét azonban nem sikerült kiküszöbölnie: az alacsony számú lakosság nem tette lehetővé a gazdaság gyors fejlődését. Moldova akkor kezd majd alulmaradni a többi állammal szemben, amikor gazdasági nehézségei miatt nem lesz képes az egyre inkább terjedő, de költséges technológia, a tűzfegyverek bevezetésére a hadseregben.

Ștefan 71 éves korában, súlyos betegen hal meg 1504. Július 2.-án, Suceaván. Uralkodóját az egész ország gyászolja. Az általa építtetett Putna kolostorában helyezik végső nyugalomra.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 39
Tegnapi: 40
Heti: 390
Havi: 1 344
Össz.: 171 449

Látogatottság növelés
Oldal: Stefan cel Mare uralkodása
A román nemzet története magyar nyelven érettségizőknek - © 2008 - 2017 - romansagtortenet.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: a kommunizmus romaniaban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »